Nyári olvasmányok – körkép és ajánló

Novella – Tündérgyűrű
2019-08-18
Novella – Csillaghullás
2019-09-08
Show all

Szeptember elseje, megkezdődött az ősz. Azt kell mondjam, elég tevékeny, munkával teli nyarat hagyok a hátam mögött. Szerencse, mert így is maradt elég időm, hogy olvassak és újabb történetekkel töltekezzem fel a nyáron. A következő cikkben néhány kedvencem közül szemezgettem.

Nyári olvasmányok

A munka miatt rengeteg félbehagyott olvasmányom hevert parlagon, de ezeket most kivétel nélkül befejeztem. Mostanában visszatértem a fiatalfelnőtteknek szóló könyvekhez, egypár New Adult történettel ismerkedtem.

Forrás: Moly.hu

Az egyik ilyen Szaszkó Gabriella Pennington-testvérek sorozata. A második részének még valamikor télen nekifogtam, és most újult erővel, nyár elején nekikezdtem, és nem csalódtam. Bár Amy Forester karaktere az első könyvben nem igazán került hozzám közel, most az ő szemszögén keresztül láthatjuk a történéseket, vele azt a sok szorongást és múltban ért sérelmet, amitől elevenebbé vált számomra. Megértettem az indokait, és átéreztem a fájdalmát, egy olyan emberre emlékeztet, aki mindig ugyanabba a hibába esik bele, ezért kíváncsian várom, hogy a harmadik kötet kitér-e Amyre, hogy sikerül-e valamiféleképpen neki is feldolgoznia a Pennington-testvérekkel történt szörnyűségeket.

A másik két félbehagyott könyvem egymásnak ikertestvérei is lehetnek. Mindketten súlyos témákat taglalnak, mindkettő ifjúsági, őszinte és nyers, és annyira lírai és ízes nyelvű, hogy alig bírtam betelni a szavaikkal. Mindkettő az önbántalmazás bizonyos formáival dolgozik, és szerencse, hogy mindkettő reményt keltő véggel zárul, de sok mindent – és ezt mennyire szerettem – az olvasóra hagy, feldolgozni és átgondolni a sorokat, benne a vallomásokat.

Hogy melyik ez a két könyv? Kicsit már emlegettem nektek.

Forrás: Moly.hu

Az egyik Kathleen Glasgow debütáló, első regénye a Girl in Pieces – Lány, darabokban. Kezdjük mindjárt a borítóval. Szeretem a pasztellszíneket, a minimalista fogásokat, azt, ahogy jelképesen az egész borító történetet mesél. Itt ez látványosan megtörténik, fekete szénrajz, áthúzott, heges vonalakkal, sokat sejtető címmel. Szerintem ennél kifejezőbb már csak a tartalomleírás lehet, és ez a borító nálam – érezhetitek – telitalálat. Minden szempontból.

A tartalomról nehéz írnom, de megteszi ezt helyettem gyönyörűen az írónő. Charlie-t megértem és szeretem, de nem szánom, mert szépen lassan megtalálja azt a bizonyos sárgaköves utat, de nem azzal a hirtelenséggel, hanem ráismeréssel és bölcs élni akarással.

Forrás: Moly.hu

Ugyanezzel a finom nyelvezettel vezet minket tovább az önfeloldozás útján a Laurie Halse Anderson Jégviráglányok regénye. Ez is ifjúsági, csakhogy a falcolás mellett súlyos evési zavar is megjelenik ezeknél a sudár, fájdalmat lélegző lányoknál. A Jégviráglányokban megfordul minden, gyász és útkeresés, némi, halovány esély majd egy egészséges családi kapcsolatra, na rengeteg bűntudat. Mert a bűntudat tart vissza rengeteg mindent, és a legjobb lefordított szójáték, az élet az étel máig eszembe jut. Mert valóban, az étel megtagadásával az életet is megtagadjuk. Szerettem, hogy ez gondolat mennyire élt a sorokban, és mennyire személyes üzenetté tette számomra, csak előre, mindig egy lépéssel.

Forrás: Moly.hu

Vagy éppen két lépéssel. Ezzel a könyvvel indítottam a nyaramat, a filmen is népszerű, Rachael Lippincott jegyezte Két lépés távolsággal. Sok ehhez történetet olvastam vagy láttam éppen filmen. A Minden, minden kimondottan kedvencem, főleg a lélektani részeivel és az anya indokaival. Kíváncsian vártam, mi újat mutathat ez a történet. Először is a vége. Teljesen ki vagyok vele békülve, és esküszöm, ez a legerősebb része a regénynek. Nehéz csattanó nélkül mesélnem róla, de kielégítő és elég, és valami, némi reményt is ad. Máshogy nézve, a karakterek szerethetők, életerősek és van egy két csavar, amire naivan kevésbé számítottam, mert szívesebben odáztam volna el a fájdalmas részeket, de ettől volt folyamatos és lehetetlen, ezért hagyott nyomot.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a nyáron jártam Sütő Fannival egy Mítoszok csatája elnevezésű rendezvényen, ahol párbajra keltek a történetmesélők, és a ringben egymásnak feszültek a mesék és mondanivalóik. Innentől kezdve, augusztusban nagyrészt újra visszatértem a mesékhez, azóta barátkozom Zalka Csenge Virág gyűjteménycsokraival, és írok és írok, mert bizony sok történet vár elmesélésre.

Azért az őszt is igyekszem olvasással kezdeni és tölteni. Számos könyvbe fogtam bele, mint a bájos és szellemes 7esével, Szerelem illata regényekbe, A bútorok és Double Vision novelláskötetekbe. Ha ez még nem lenne elég, akad itt még a polcomon bőven elolvasásra váró könyv, egy Embertelen vidék, Irha és bőr, Árulás csókja és Halhatatlanok. Csak győzzem erővel!

Nektek milyen terveitek vannak? Mivel kezdtétek az őszt?

Szeretettel,

Emma

Krausz Emma
Krausz Emma
A [bekezdés]-díjas KRAUSZ EMMA hatalmas Csillagok háborúja - és Harry Potter-rajongó, imádja a főzelékeket, a macskákat, az esőt, a buszmegállókat, az alvás előtti gondolkodós öt perceket és az írást.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük